Egészséges haj

Hajad szempontjából nagy jelentősége van a zsírban oldódó vitaminoknak, de hiába visz a szervezetébe a szépülni vágyó multivitamin-készítményeket, ha mellette mondjuk teljesen zsírmentes étrendet tart. Ezért oda kell figyelni a megfelelő zsírbevitelre!

Megfelelő zsírmennyiség hiányában a zsírban oldódó vitaminok nem tudnak beépülni. Hiányukból fakadhat a haj fokozott szárazsága (a legjobb hajápoló szerek sem tudnak beépíteni megfelelő mennyiségű vitamint), és bizony hiába a fodrász igényes munkája, mert a haj feltűnően töredezetté válik…

A túlzott zsírbevitel és a hozzá párosuló mutivitamin-készítmény rendszertelen szedésének eredménye pedig napi 200 hajszálvesztés feletti, erős hajhullást eredményez. Az esetek többségében a kedves vendég új és még újabb csodaszereket próbál haja megőrzéséért szervezetében vinni, ami tovább erősítheti a hajhullást.

A megfelelő zsírsav-összetételű étrend kialakítása minden esetben személyre szabott, amit táplálkozási anamnézis felvétele esetén lehet a legjobban kiszámolni, illetve az étrendbe beiktatni. A zsírok közös tulajdonsága, hogy jól csak szerves oldószerekben oldódnak, vízben nem, vagy csak alig.

Lipidek

Az állati és növényi zsírok lipidjei szerkezetükben eltérnek. A szervezetben lévő lipidek egy része – többnyire triglicerid alakjában – a zsírraktárakban található meg. Mennyiségük nagymértékben növekedhet, akár extrém súlynövekedést is előidézve. Bizonyos szempontból lipideknek tekinthetjük a zsírban oldódó vitaminokat is. A sejthártyák felépítésében töltenek be jelentős szerepet a foszfolipidek és a koleszterin. A lipidek - telített, illetve telítetlenek – zsírsavakból épülnek fel.

Telített és telítetlen zsírsavak

Telítetlenek azok a zsírsavak, melyek ún. kettős kötéssel kapcsolódnak a zsírsavcsoportba. Mivel a szervezet csak egy kettős kötésű olajsavat tud előállítani, ezért a többszörösen telítetlen zsírsavakat (melyek nélkülözhetetlenek a test működéséhez ) csak megfelelő táplálkozással tudjuk biztosítani – ezért esszenciális zsírsavaknak nevezzük őket. A növényi eredetű, telítetlen zsírsavakban dús lipidek szobahőmérsékleten általában folyékonyak (olajok), míg az állati eredetű, telített zsírsavakban dús lipidek hasonló körülmények között szilárdak. (Természetesen vannak kivételek, például a halolajok telítetlen zsírsavakat, a kókuszzsír és a kakaóvaj pedig zömmel telített zsírsavakat tartalmaz.)

Állati és növényi eredetű zsírok

Alapvető különbség közöttük, hogy az állati zsírokkal szemben a növényi zsiradékok általában nem tartalmaznak koleszterint. Viszont energiatartalmuk közel azonosan magas!

Állati zsírok jelentős mértékben az állati eredetű élelmiszerekben találhatóak (húsok, húskészítmények, tojás, tej, tejtermékek), s rejtetten fordulnak elő, valamint az állati zsírok – mint a disznózsír és a baromfizsír – is ide sorolandók.

Növényi zsírokat főleg magok (napraforgó, repce, tökmag, olajbogyó, szójabab, növénycsírák, dió, mogyoró, szezámmag, mandula), illetve az ezek felhasználásával készült ételek és italok tartalmaznak. Az olajok lehetnek melegen vagy hidegen sajtoltak.